A törvény közhitelességgel ruházza fel a közjegyzőt, hogy a jogviták megelőzése érdekében pártatlan jogi szolgáltatást nyújtson ügyfeleinek. A közjegyzői kar célja az, hogy minden, hatáskörébe tartozó ügyben a jog vita nélküli érvényesülését segítse elő.
A közjegyző a jogszabály által meghatározott hatáskörében az állam igazságszolgáltató tevékenysége részeként jogszolgáltató hatósági tevékenységet végez. A közjegyző a hatáskörébe utalt eljárásokkal kapcsolatban – az esélyegyenlőség biztosításával – kioktatással segíti az ügyfeleket a jogaik gyakorlásában és kötelezettségeik teljesítésében.
A közjegyző tehát olyan felkészült jogász szakember, aki a jogszabályoknak megfelelően, az ügyfelek jogainak vitán felül álló érvényesítése érdekében fejti ki tevékenységét. Az ország egész területén működő közjegyzői kar munkája során a függetlenség, pártatlanság, szakszerűség érvényesülése mellett a jogviták peren kívül történő elintézéséért tevékenykedik, mindezt a közjegyzői kar jelmondata is tükrözi: Jog vita nélkül.
A közjegyzői szolgálat
A közjegyzőt az igazságügyi miniszter nevezi ki határozatlan időre. A közjegyzői kinevezés előfeltétele az állam- és jogtudományi egyetemi végzettség, a jogi szakvizsga és a megfelelő szakmai gyakorlat. Minden közjegyző kötelezően rendelkezik tehát a hivatásához szükséges jogi ismeretekkel, eljárása során csak a törvénynek van alávetve, és nem utasítható. Több érdekelt fél esetén a közjegyző egyik felet sem képviseli, hanem valamennyi fél pártatlan tanácsadójaként jár el, ugyanakkor még erre irányuló felkérés esetén sem nyújthat segítséget jogszabályba ütköző vagy tisztességtelen ügyletekben.
A közjegyző tehát olyan független és pártatlan hatóság, aki a jogszabályoknak megfelelően, az ügyfelek jogainak vitán felül álló érvényesítése érdekében fejti ki tevékenységét.
A közjegyzők működésének felügyelete
A közjegyzők tevékenységét az igazságügyi szervek, illetve igazgatási jogkörben eljárva a területi közjegyzői kamarák ellenőrzik. Ennek megfelelően, a közjegyző eljárásának törvényességét a közjegyző székhelye szerint illetékes törvényszék elnöke felügyeli, melynek keretében elrendelheti a közjegyző tevékenységének kamarai vizsgálatát. A közjegyzők ügyvitelének, hivatali működésének és magatartásának rendszeres ellenőrzése a területi közjegyzői kamara elnökségének feladata.
Közhitelesség
Az állam főhatalmának egy részét a közjegyzőségre ruházta, amely a közjegyzői tevékenység vonatkozásában a valódiság fennállásának vélelmét jelenti, vagyis azt, hogy a közjegyzői tevékenység eredményét – például a közokirat vagy közhiteles nyilvántartás tartalmát – nem kell vizsgálni, meg lehet bízni a benne foglaltakban, valódinak kell elfogadni.
Teljes körű jogi szolgáltatás
A közjegyzői okiratba foglalt jognyilatkozatokkal vagy jogügyletekkel összefüggésben az esetek nagy részében a közjegyzőnek még további teendői is vannak, amennyiben az előtte kötött jogügyletek létrejöttéhez más szervek (földhivatal, cégbíróság, gyámhatóság és más közigazgatási hatóságok) eljárása is szükséges.
A közjegyzői szolgáltatás teljeskörűsége tehát azt jelenti, hogy a közjegyző a hatósági eljárásokban is képviseli az ügyfelet, így elkerülhető a hosszas utánajárás, a fáradságos ügyintézés.
Titoktartás
Ami személyes, az egyúttal bizalmas is. A közjegyző az eljárásai során teljes körű titoktartás mellett gondoskodik arról, hogy ami személyes, az bizalmas maradjon.
A közjegyzőt és munkatársait az eljárás során tudomásukra jutott minden adat és tény tekintetében titoktartási kötelezettség terheli. Ez a kötelezettség a közjegyzői működés megszűnése után is fennáll. A közjegyző az eljárása során tudomására jutott titkot – még a hatóságoknak is – alapvetően csak az ügyfelek hozzájárulásával szolgáltathatja ki.
Közreműködés megtagadása
A közjegyző köteles megtagadni a közreműködését, ha az kötelességeivel nem egyeztethető össze, így különösen, ha közreműködését olyan jogügylethez kérik, amely jogszabályba ütközik, vagy jogszabály megkerülésére irányul, illetőleg amelynek célja tiltott vagy tisztességtelen.
Ha a közjegyző az eljárása során aggályos körülményt észlel, de a közreműködés megtagadására nincs ok, köteles e körülményre a fél figyelmét felhívni és ezt az iratban feltüntetni. Ha a fél ez ellen tiltakozik, a közjegyző a közreműködést megtagadja.
A törvény így garantálja azt, hogy a közjegyző kizárólag olyan jogügyletek esetén működjön közre, amelyek mindenben megfelelnek a hatályos jogszabályoknak.
A közjegyző által készített irat: közokirat
A közjegyzők legfontosabb feladatai közé tartozik a különböző szerződések (például kölcsön-, öröklési-, tartási-, házassági vagyonjogi-, ajándékozási-, adásvételi-, vagy éppen bérleti szerződések, stb.), továbbá a jognyilatkozatok (például végrendeletek, tartozáselismerő- és egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatok, meghatalmazások stb.) közjegyzői okiratba foglalása. Okirat-szerkesztési eljárás és a végrehajtás elrendelése. A közjegyzői okirat nem selejtezhető, így az nem is veszhet el.
A közjegyzői okiratba foglalt szerződés alapján közvetlen bírósági végrehajtásnak van helye, ha a kötelezett nem teljesít. Amennyiben a szerződéses partner nem teljesíti a szerződésben vállalt kötelezettségét, úgy a hosszadalmas bírósági eljárás helyett közvetlenül bírósági végrehajtás kezdeményezhető az okiratot készítő közjegyzőnél. A közjegyzői okirat így alkalmas arra, hogy a feleket szerződésszerű magatartásra kényszerítse a megállapodásukban foglalt rendelkezések közvetlen végrehajtásával. A közokirattal tehát egy későbbi per kockázatát is kizárhatják a felek, ezzel pedig időt és pénzt takaríthatnak meg.
A közjegyzői okirat egyúttal különleges bizonyító erővel is bír, azaz a benne foglalt tényeket és eseményeket közhitelesen tanúsítja. A közjegyzői okirat, mint közokirat teljes körűen bizonyítja a benne foglalt rendelkezéseket, továbbá az okirattal tanúsított adatok és tények valóságát, úgyszintén az okiratban foglalt nyilatkozatok megtételét, idejét és módját.
A közjegyzői okiratnak tehát különleges bizonyító ereje van arra nézve is, hogy a szerződéses nyilatkozatot az okiratban szereplő személy megtette, mégpedig akkor, ott és olyan módon, ahogyan az a közokiratban szerepel.
Hitelesítés, tanúsítványok
A közjegyző aláírást és másolatot is hitelesít, aláírási címpéldányt készít, közhiteles nyilvántartások tartalmát tanúsítja, vagyis cégkivonatot és egyéb társasági iratokat, tulajdoni lapot, zálogjogi- vagy élettársi kapcsolatra vonatkozó tanúsítványt állít ki.
A közjegyző a hitelesítések mellett a jogi jelentőségű tényeket is közhitelesen tanúsítja, így a közjegyző által készített tanúsítványok segítségével a közjegyző jelenlétében történt tények és események is közokirati bizonyító erővel igazolhatóak. Legyen szó testületi ülésen történt események, például gazdasági társaság közgyűlésének tanúsításáról, árverésről, versenytárgyalásról, sorsolásról, váltóóvásról, vagy éppen egy adott személy életben létének tanúsításáról: a közjegyzői tanúsítványok segítségével felidézhetőek és rögzíthetőek a gyorsan múló tények.
Hagyatéki eljárás, öröklési bizonyítvány
A hagyatéki eljárás lefolytatása szintén közjegyzői hatáskörbe tartozik. A hagyatéki eljárásban a közjegyző eljárása a bíróság eljárásával azonos hatályú, melynek során az ember halálával bekövetkező hagyatéki vagyon átszállását – az örökösként érdekelt személyeknek és a hagyaték egyes vagyontárgyaira való öröklési jogcímüknek a megállapításával – a közjegyző által hozott végzések biztosítják.
A hagyatéki eljárás célja tehát az, hogy az örökléssel kapcsolatos valamennyi kérdés jogvita nélkül rendeződjék, és ehhez az érdekeltek a kellő jogi tájékoztatást is megkapják.
A törvényben előírt feltételek fennállása esetén a közjegyző öröklési bizonyítványt is kiállíthat, ha csak az ügyfelek örökösi minőségét kell igazolni.
Okirat, pénz és értékpapír megőrzése
A közjegyzőt a törvény okirat (Okirat bizalmi őrzése), pénz és értékek megőrzésére (Pénz, értéktárgy és értékpapír bizalmi őrzése) hatalmazza fel. Pénz és érték bizalmi őrzésére a közjegyző akkor jogosult, ha erre az ügyfelek a közjegyzői okirat készítése során, azzal összefüggésben megbízást adtak a részére.
A bizalmi őrzés intézménye a szerződési feltételek teljesítésének biztosítéka. A közjegyző az őrizetében lévő értékek kezeléséről szigorú nyilvántartást vezet, az értékek kezelését pedig a területi közjegyzői kamara folyamatosan ellenőrzi.
Nemperes eljárások
Az okiratszerkesztési és a hagyatéki eljárás mellett a közjegyző számos további nemperes eljárás lefolytatására is jogosult:
a bejegyzett élettársi kapcsolat közjegyző általi megszüntetése (Bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetése),
a hitelbiztosítéki nyilvántartásba a felek regisztrációja és a nyilatkozatok rögzítése (Hitelbiztosítéki Nyilvántartás (HBNY),
a közgyűjteményben elhelyezett dologra vonatkozó valószínű öröklési jogcím igazolására irányuló eljárás (Közjegyzői eljárások > Egyéb közjegyzői nemperes eljárások > Közgyűjteményben elhelyezett dologra vonatkozó valószínű öröklési jogcím igazolása),
a közjegyző előtti egyezségi eljárás ,
a közjegyző előtti előzetes bizonyítás (Előzetes bizonyítás), igazságügyi szakértő kirendelése ( Igazságügyi szakértő kirendelése),
a közjegyző letéti eljárása (Közjegyzői letét (Teljesítési letét) (gkZONY – Egyedi azonosításra kétséget kizáróan alkalmas ingó dolgok zálogjogi nyilvántartása).,
Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásának vezetése (Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartása (ÉNYNY),
értékpapír és okirat semmissé nyilvánítása (Értékpapír és okirat semmissé nyilvánítása),
Házassági és Élettársi Vagyonjogi Szerződések Elektronikus Nyilvántartásának vezetése (Házassági és Élettársi Vagyonjogi Szerződések Nyilvántartása (HÉVSZENY),
Magyar és európai fizetési meghagyásos eljárás (Európai fizetési meghagyásos eljárás (EUFMH)),
végrehajtás közjegyző általi elrendelése (Végrehajtás elrendelése közjegyző által)
Végrendeletek Országos Nyilvántartásának vezetése (Végrendeletek Országos Nyilvántartása (VONY)),
valamint
Zálogjogi Nyilvántartás vezetése (Zálogjogi Nyilvántartás (ZONY)).,
A közjegyzői eljárásokról részletesen a Magyar Országos Közjegyzői kamara honlapján olvashat
A pénzmosás elleni küzdelmet mind a nemzetközi szervezetek, mind az állam kiemelten fontos feladatnak tartja. E küzdelem részeként egyrészt a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) 399. §-a szigorú büntetési tételeket állapít meg a pénzmosás bűncselekményének elkövetése esetére, másrészt pedig a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (Pmt.) különféle kötelezettségeket ír elő a gazdasági élet szereplői és az egyes hatóságok részére. A Pmt. a közjegyzők vonatkozásában speciális szabályokat fogalmaz meg a pénzmosás elleni küzdelem terén. A közjegyző eljárása ugyanakkor csak a törvényben meghatározott bizonyos korlátozásokkal tartozik a Pmt. hatálya alá.
Milyen tevékenység folytatása során terhelik a közjegyzőt a törvényből eredő kötelezettségek?
A Pmt. szerint a közjegyzőt, illetve a közjegyzőhelyettest ügyfél-átvilágítási és bejelentési kötelezettség terheli. Ennek esetei, ha a közjegyző, illetve a közjegyzőhelyettes
1. bizalmi őrzést végez,
2. a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvényben (Kjtv.) meghatározott polgári nemperes eljárást folytat le a következő jogügyletek előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatban:
a) gazdasági társaságban vagy egyéb gazdálkodó szervezetben lévő vagyonrész (részesedés) vétele, eladása,
b) ingatlan vétele, eladása,
c) gazdasági társaság vagy egyéb gazdálkodó szervezet alapítása, működtetése, megszűnése,
d) bizalmi vagyonkezelési szerződés vagy bizalmi vagyonkezelés létesítésére irányuló egyoldalú jognyilatkozat.
A fenti kötelezettség a közjegyzőt nem terheli, ha
a) a bejelentés alapjául szolgáló adat, tény vagy körülmény az eljárás megindításának a szükségességével összefüggésben a felek kioktatása során jutott a tudomására,
b) a közjegyző – a Kjtv.-ben szabályozott polgári nemperes eljárásokon kívüli – nemperes eljárást (pl. fizetési meghagyásos eljárást, hagyatéki eljárást, egyéb nemperes eljárást) folytat le; továbbá akkor sem, ha
c) a kért szolgáltatás közjegyző általi előzetes egyeztetését követően az üzleti kapcsolat nem jön létre, vagy
d) a közreműködést a Kjtv. 5. §-a alapján megtagadja.
Az itt taxatíve felsorolt ügyleteknél minden közreműködés (ideértve aláírási címpéldányon aláírás hitelesítését is) értékre tekintet nélkül a Pmt. hatálya alá tartozik, és kötelezettséget ró a közjegyzőre.
A Pmt. által előírt ügyfél-átvilágítási kötelezettség
A közjegyző az ügyfél-átvilágítást köteles alkalmazni az üzleti kapcsolat létesítésekor, illetve ha a korábban rögzített adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban kétsége merül fel. Az ügyfél-átvilágítás magába foglalja:
– az ügyfél azonosítását és a személyazonosságot igazoló ellenőrzését,
– a tényleges tulajdonos azonosítását és személyazonosságot igazoló ellenőrzését,
– az üzleti kapcsolat céljának és tervezett jellegének feltárását,
– az üzleti kapcsolatra vonatkozó adatok [a szerződés típusának, tárgyának és időtartamának, az ügyfél kockázati szintjének, illetve a teljesítés körülményeinek (hely, idő, mód)] rögzítését.
A személyazonosságot igazoló ellenőrzés során a közjegyzőnek a természetes személy személyazonosító okmányát és annak érvényességét, jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet esetén harminc napnál nem régebbi – a Pmt.-ben meghatározott – okiratot kell ellenőriznie.
A Pmt. által előírt bejelentési kötelezettség
Bejelentkezési kötelezettség akkor terheli a közjegyzőt, ha a Pmt. által érintett közreműködése során pénzmosásra, terrorizmus finanszírozására vagy dolog büntetendő cselekményből való származására utaló adat, tény, körülmény merül fel. A bejelentést a közjegyző teljesíti, a bejelentésnek a területi közjegyzői kamara részére való megküldésével. A területi közjegyzői kamara elnöke által kijelölt személy továbbítja a közjegyzőtől érkezett bejelentést a pénzügyi információs egységként működő hatóságnak, azaz a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Hivatala Pénzmosás Elleni Információs Irodájának.
A közjegyző bejelentési kötelezettségének teljesítése nem tekinthető a Kjtv.-n alapuló titoktartási kötelezettsége megsértésének. A Pmt. alkalmazásában a közjegyzőt nem terheli a Kjtv. 3. §-ának (2) bekezdésében előírt kötelezettség, azaz aggályos körülmény észlelése esetén nem kell erre felhívnia a fél figyelmét.
A Pmt. 76/A. §-a szerinti éves jelentések a Magyar Országos Közjegyzői Kamara honlapján találhatók.